Majdnem tragédiába torkollott Polgár Árpád és felesége, Tünde tihanyi estéje. A házaspár kettesben szeretett volna kikapcsolódni, ezért éjszakára begyújtották a kandallót, ám rövidesen füstöt vettek észre a régi faburkolatnál. Mire rájöttek, hogy komolyabb lehet a baj, már belülről izzott a fa, ezért éjfél után nekiálltak szétszedni a kandalló körüli szerkezetet. Utólag úgy érzik, nagyon szerencsések voltak, mert ha lefekszenek aludni, a tűz és a füst akár végzetes következményekkel is járhatott volna.
Polgár Árpád drámai mondattal kezdte a történetükről készült videót.
„Majdnem leégett a ház.”
Felesége, Tünde rögtön egy figyelmeztetéssel folytatta.
„Ne játsszatok a tűzzel!”
A házaspár eredetileg egészen más hangulatú napra készült.
Tihanyba vonultak el kettesben, hogy romantikus időt töltsenek együtt.
Az estét a kandallóval szerették volna még hangulatosabbá tenni.
Semmi nem utalt arra, hogy az éjszaka végül kapkodással és bontással fog telni.
Tünde elmondása szerint teljesen nyugodtan használták a kandallót, mert úgy tudták, nincs vele probléma.
„Mi azt hittük, hogy minden rendben van vele.”
A baj első jelét ő vette észre.
„Itt romantikáztunk, és csak azt vettem észre, hogy a faborításból, ami volt régen, füst jön ki.”
A füst láttán világossá vált számukra, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a kandallóban ég a tűz.
Valahol a szerkezeten belül is melegedni kezdett a fa.
Árpád ezután ellenőrizte a burkolatot, és egy régi gerendára bukkant.
„Egy régi gerenda volt benne, aminek aztán nekiestem.”
A férfi szerint nem merték úgy hagyni a helyzetet, mert a fa belülről izzott.
„Le kellett bontanom, mert nem mertük itt hagyni, mert belülről izzott a fa…”
A történtek ráadásul az éjszaka közepén zajlottak.
„Hihetetlen szituáció volt, és éjjel volt.”
Végül éjfél után döntöttek úgy, hogy a problémás részt szét kell szedniük.
„Éjfél után döntöttünk úgy, hogy nem tudunk mit csinálni, szét kell szedni.”
A munka azonban egyáltalán nem volt egyszerű.
A kandalló körüli szerkezetet masszívan építették meg.
Árpádnak komoly szerszámokat kellett elővennie.
„És azért ez nagyon jól meg volt építve, feszítővassal meg fűrésszel mentem neki.”
A házaspár elmondása szerint a kandallót már hosszú ideje használták ugyanilyen faburkolattal.
Korábban semmilyen problémát nem tapasztaltak.
Úgy gondolják, a burkolat eredetileg megfelelően el volt választva a tűztértől.
Valahol azonban idővel repedés keletkezhetett.
Feltételezésük szerint ezen keresztül jutott annyi hő vagy láng a külső faszerkezethez, hogy az izzani, majd égni kezdett.
Polgárék először nem gondolták, hogy valóban komoly veszélyben vannak.
Amikor azonban felismerték a helyzet súlyosságát, minél gyorsabban cselekedni akartak.
Nem hívták ki a tűzoltókat, hanem maguk próbálták megszüntetni a veszélyt.
Utólag azonban már egészen másként tekintenek arra az éjszakára.
Tünde szerint csak később tudatosult bennük igazán, milyen kevésen múlhatott minden.
A házban rengeteg éghető tárgy volt.
Könyvek, bútorok és más berendezések álltak a kandalló közelében.
Ha nem veszik észre időben a füstöt, a parázsló fa tovább terjedhetett volna.
„Talán a mi példánk is megmutatja nektek, hogy ilyen apróságból nagyon nagy baj lehet.”
Tünde ezután körbenézett az otthonban, és arra gondolt, mi történhetett volna, ha egyszerűen lefekszenek.
„Itt vannak a könyvek, a bútorok.”
A legijesztőbb forgatókönyvet is kimondta.
„Tehát ha mi lefekszünk, és nem foglalkozunk vele, mert majd szépen leég az a tűz, akkor lehet, hogy ma már nem élünk.”
Árpád szerint nemcsak maga a tűz jelenthetett veszélyt.
A házban füst is keletkezett.
„Igen, meg azért füst is volt.”
Ezért úgy véli, akár akkor is tragédia történhetett volna, ha a lángok nem terjednek át az egész házra.
„Tehát akár füstmérgezésben is meghalhattunk volna.”
A történtek után mindketten rendkívül szerencsésnek érzik magukat.
A romantikus tihanyi este pillanatok alatt vált olyan éjszakává, amelyben saját otthonuk épségéért és végső soron saját biztonságukért is aggódniuk kellett.
Árpád szerint ilyen helyzetben különösen veszélyes lehet, ha valaki teljesen lebénul a félelemtől.
Ő azt hangsúlyozta, hogy náluk az számított döntőnek, hogy gyorsan reagáltak.
Ez azonban az ő személyes tapasztalata arról, hogyan élték meg az esetet.
A házaspár számára a legfontosabb tanulság az lett, hogy még egy régóta használt, korábban problémamentesen működő kandallónál is kialakulhat váratlan veszély.
Náluk egy füstölni kezdő régi gerenda volt az első jel.
Ha Tünde nem veszi észre, könnyen lehet, hogy egyszerűen aludni térnek.
Éppen ez az, amire most visszagondolva egyikük sem szeret gondolni.
Az éjszaka végül komolyabb tragédia nélkül ért véget, de a történtek mély nyomot hagytak bennük.
A kandalló környékét szét kellett bontaniuk, a romantikus program pedig teljesen háttérbe szorult.
Polgár Árpád és Tünde most már úgy tekintenek az egészre, mint egy nagyon komoly figyelmeztetésre.
Hiszen néhány perc és egy kis füst választotta el őket attól, hogy a helyzet sokkal súlyosabbra forduljon.
A házaspár szerint ma már egyáltalán nem túlzás azt mondani: szerencséjük volt.
