Bagi Iván életében egyszerre zárult le több fontos fejezet és nyílt meg néhány új. Az 50. születésnapját ünneplő Karinthy-gyűrűs humorista őszintén beszélt arról, hogy tavaly ősszel véget ért több mint hároméves kapcsolata Anettel, ma viszont már új párja van. Közben a bátyjával is közeledni kezdtek egymáshoz egy nehezebb időszak után, szakmailag pedig a közmédiától való távozása nyitott előtte új lehetőségeket. Bagi úgy érzi, ötvenévesen nem lezárni akar, hanem tisztábban látni, merre érdemes továbbmennie.
A kerek évfordulót nem akarja nagy felhajtással megünnepelni.
Nem tervez látványos bulit, és úgy érzi, ebben az életkorban már egészen máshol van a hangsúly.
„Nem készülök nagy, látványos ünnepségre.”
Szerinte idővel az ember rájön, hogy nem feltétlenül a vendégek száma vagy a torta mérete tesz emlékezetessé egy születésnapot.
Ezért inkább szűkebb körben ünnepel.
A barátnője egy kisebb meglepetéssel készül neki, és az is elképzelhető, hogy később néhány napra elutaznak.
A születésnapjához azonban egy másik, érzelmileg fontos esemény is kapcsolódik.
Bagi elmondta, hogy a bátyja váratlanul megkereste.
Szeretne találkozni vele az 50. születésnapja alkalmából.
Ez azért különösen fontos számára, mert a kapcsolatuk nem volt mindig felhőtlen.
Az utóbbi időben kifejezetten nehéz időszakuk volt.
„Régóta vágytam arra, hogy vele is megélhessem ezt a napot.”
Most úgy érzi, talán ez lehet az egyik legszebb ajándék, amit az évfordulón kaphat.
A magánéletében közben komoly változás történt.
Anettel, akivel több mint három évig voltak együtt, tavaly ősszel váltak el egymástól.
Bagi nem beszél róla haraggal.
„Ma is nagy szeretettel gondolok rá.”
Kedves embernek és nagyszerű anyának tartja.
Azt azonban egy idő után be kellett látniuk, hogy az életük nem tudott igazán összekapcsolódni.
A kapcsolatukban kevés közös idő maradt.
Anett munkája és gyerekei, valamint Bagi saját élete miatt nehéz volt hosszabb távon egymásra hangolódniuk.
Az összeköltözésig sem jutottak el.
A humorista végül egyenesen fogalmazott:
„Ráadásul azt sem mondhatom, hogy passzoltunk volna egymáshoz.”
Egy idő után mindketten érezték, hogy nem halad tovább a kapcsolat.
„Be kellett látnunk, hogy a kapcsolatunk nem halad tovább.”
A szakítás békésen történt.
Bagi pedig azt reméli, hogy Anettben is inkább a szép emlékek maradtak meg az együtt töltött évekből.
A humorista azóta új kapcsolatban él.
Elmondása szerint jelenlegi párjával nagyjából február óta vannak együtt.
A nőt nem szeretné a nyilvánosság elé állítani, mivel nem közszereplő.
Ezért csak keveset árult el róla.
Annyit azonban igen, hogy boldog.
„Habár nem élünk együtt, de ez egy kimondottan boldog időszak számomra.”
Bagi úgy érzi, ötvenévesen már teljesen mást keres egy kapcsolatban, mint fiatalabb korában.
„Ötvenévesen az ember talán már nem a nagy gesztusokat keresi, hanem azt, hogy valaki mellett nyugodtan önmaga lehessen.”
Számára most ez a legfontosabb.
A változások nemcsak a magánéletét érintik.
Idén nyáron lejárt a szerződése a közmédiánál.
Bagi ezt sem tragédiaként kezeli.
„Nem végállomásként élem meg.”
Inkább úgy látja, hogy lezárult egy korszak.
Most pedig több irányba is elindulhat.
Nacsa Olivérrel továbbra is vannak közös terveik.
Több elképzelésen dolgoznak, és Bagi biztos benne, hogy lesz még közös projektjük.
A kérdés inkább az, hogy hol és milyen formában.
Emellett a saját munkáit sem engedte el.
A Premier után című műsort Duhonyi József menedzserével készíti.
Folytatni szeretné a Sétatörténelem című internetes sorozatát is.
És közben novellásköteten dolgozik.
A könyv elsősorban rövid szépprózákat tartalmaz majd.
Bagi úgy érzi, miközben néhány ajtó bezárult mögötte, több másik megnyílt.
„Ötvenévesen az ember már nem feltétlenül ugyanoda akar visszajutni, ahonnan elindult.”
Szerinte néha éppen az a feladat, hogy az ember bátran továbblépjen.
Az év vége egy újabb fontos mérföldkövet is hozhat számára.
Ha minden a tervek szerint alakul, megjelenik a Bagi Iván 50 plusz című önéletrajzi könyv.
A kötetet Gauland Ágnes írja.
Bagi szoros együttműködésben dolgozik vele.
Ágnes beszélget vele, kutatja és rendszerezi életének különböző korszakait, és ezekből áll össze a történet.
Bagi számára azért izgalmas ez a módszer, mert nem egy hagyományos önéletrajz készül.
Nem akarja egyszerűen csak utólag elmesélni a saját múltját.
Szerinte az ember hajlamos arra, hogy a saját történetét valamennyire megszépítse vagy átformálja.
Gauland Ágnes viszont kívülről néz rá.
Olyan dolgokra is rákérdez, amelyek felett Bagi már rég elsiklott volna.
A kötetben beszélgetések, fényképek, dokumentumok és mások visszaemlékezései is helyet kapnak.
Bagi különösen érdekesnek tartja azt a kérdést, hogy vajon ugyanúgy emlékszünk-e a saját életünkre, ahogyan az valójában megtörtént.
Vagy idővel mindannyian létrehozunk magunkban egy alternatív történetet.
A könyvnek pszichológiai rétege is lesz.
Szóba kerülnek majd azok a megküzdési stratégiák, amelyeket Bagi az évek során alakított ki.
Beszélni fognak a veszteségeiről és a nehezebb gyerekkori élményeiről is.
Abban kezdettől egyetértettek, hogy sem megszépíteni, sem fölöslegesen dramatizálni nem akarják a múltat.
Sokkal inkább megérteni.
Bagi szerint ettől lehet igazán személyes a könyv.
Nem hőstörténetet akar.
Azt szeretné, ha az olvasó közben saját életének bizonyos részleteire is ráismerne.
Az ötvenedik születésnap ugyanakkor nemcsak új terveket hozott.
Sok szorongást is.
Bagi bevallotta, hogy nehezen barátkozik meg az életkorával.
„Mondhatnám, hogy a kor csak egy szám, de ezt a számot én most valahogy feltűnően soknak érzem.”
Humorral próbálja kezelni az egészet, de nem tagadja, hogy az idő múlása erősen foglalkoztatja.
A fogyás például régóta visszatérő küzdelem az életében.
Voltak időszakok, amikor sok kilót sikerült leadnia.
Később azonban több visszajött.
Azt mondja, ilyenkor nemcsak a testével, hanem saját magával is újra meg kell küzdenie.
Kívülről egyszerűnek tűnhet az egész.
Kevesebbet enni, többet mozogni.
Ő azonban úgy érzi, a valóság jóval nehezebb.
Fegyelem, türelem és rengeteg újrakezdés kell hozzá.
És ez neki bevallottan nehezen megy.
Az ötven egy másik félelmet is felszínre hozott benne.
A magányt.
Bagi attól tart, hogy egyszer egyedül marad.
Hiába boldog most a párjával, ez a szorongás továbbra is benne van.
Éppen ezért próbálja jobban megbecsülni a kapcsolatait, a munkát és azokat az embereket, akik valóban fontosak számára.
A családalapításról is másként gondolkodik már.
A gyerekvállalás korábban is foglalkoztatta.
De mindig több kérdést vetett fel benne, mint bizonyosságot.
Bagi úgy érzi, ez az egyik legnagyobb felelősség az életben.
Saját gyerekkori tapasztalatai miatt különösen érzékeny erre.
Gyakran feltette magának a kérdést:
vajon képes lenne-e megadni egy gyereknek azt a biztonságot, amely neki nem mindig adatott meg?
Most, ötvenévesen azonban már azt is másképp látja, mit jelent családot alapítani.
Nem gondolja, hogy mindenkinek ugyanazt az utat kell végigjárnia.
És azt sem, hogy csak egyetlen forgatókönyv szerint lehet teljes életet élni.
Bagi számára az elmúlt ötven év egyik legfontosabb tanulsága éppen ez.
Az élet szinte soha nem úgy alakul, ahogyan fiatalon elképzeljük.
De ettől még nem lesz szegényebb.
Sőt.
Néha éppen a váratlan fordulatok visznek közelebb ahhoz, akik valójában vagyunk.
Bagi ezért nem lezárásként tekint az 50. születésnapjára.
Inkább egy pontra, ahonnan tisztábban látja, honnan jött.
És arra is bátrabban ránéz, merre szeretne továbbmenni.
Új kapcsolatban él.
Új szakmai tervei vannak.
A testvérével ismét közelednek egymáshoz.
Könyvön dolgozik.
És közben ugyanúgy küzd a saját félelmeivel, mint bárki más.
Ötvenévesen sem készül lassítani.
Csak már másképp akar továbbmenni.
