Bayer Friderika neve örökre összeforrt az Eurovízió történetével. Az énekesnő 1994-ben minden idők egyik legsikeresebb magyar szereplését érte el a „Kinek mondjam el vétkeimet?” című dallal, amely a negyedik helyig repítette. A verseny nemcsak szakmai áttörést hozott számára, hanem egész életét megváltoztatta.
A hirtelen jött népszerűség azonban nem volt könnyű teher. A fiatal előadó egyik napról a másikra az ország legismertebb arcai közé került, miközben továbbra is a szüleivel élt budapesti otthonukban. Bár a sikerek gyorsan követték egymást, idővel új irányt keresett, és egyre fontosabb szerepet kapott életében a hit, valamint a gospelzene világa.

Ma már egészen más dolgok jelentik számára az igazi boldogságot. Bayer Friderika három örökbe fogadott gyermek édesanyjaként elsősorban a családjára koncentrál. Legidősebb fia, Krisztofer már felnőttként Budapesten építi saját életét, míg a család többi tagjával az énekesnő a nyugodtabb vidéki élet mellett döntött.
A fővárosi mindennapok rohanása egy idő után túl soknak bizonyult számukra. A folyamatos közlekedés, a dugók és az állandó időhiány miatt úgy érezték, változtatniuk kell. Végül Nógrád vármegyében találták meg azt a környezetet, ahol újra fellélegezhettek, és ahol egy kertes házban kezdhettek új fejezetet.

Friderika szerint a költözés nemcsak neki, hanem a gyermekeinek is rengeteget adott. Több idő jut egymásra, kevesebb a stressz, és a természet közelsége teljesen átalakította a mindennapjaikat. Az egykori belvárosi lány ma már örömmel gondozza a kertet, metszi a rózsákat és foglalkozik a gyümölcsfákkal.
A nyári hónapokat teljes egészében a családjának szenteli. Koncerteket ilyenkor nem vállal, inkább közös programokat szervez a gyerekeivel. Az idei terveik között szerepel egy különleges utazás is, amely során együtt fedeznék fel a történelmi Magyarország egykori területeit.

Az énekesnő úgy érzi, a legfontosabb nyereség mégis az, hogy a gyermekei szemmel láthatóan kiegyensúlyozottabbak lettek. A nyugodtabb környezet, a közösen töltött idő és a lassabb életritmus olyan harmóniát hozott az életükbe, amelyet korábban a fővárosi forgatagban egyre nehezebben tudtak megélni
