Szily Nóra nem titkolta csalódottságát, miután kiderült, hogy az egyik régóta vezetett beszélgetéssorozatának következő eseményét már nem vele tervezték. A műsorvezető tíz évadon át dolgozott a Femina Klub házigazdájaként, és saját elmondása szerint mindvégig pozitív szakmai visszajelzéseket kapott. Éppen ezért különösen rosszul érintette, hogy a változásról nem közvetlenül tájékoztatták, hanem követőitől tudta meg, hogy novemberben más ülne a helyére. A történetben Peller Mariann neve is előkerült, ő azonban végül felhívta Szilyt, majd visszamondta a munkát.
Szily Nóra számára az elmúlt hónapok amúgy sem voltak könnyűek.
Áprilisi balesete után hosszabb kényszerpihenőre szorult, állapotáról pedig rendszeresen beszámolt követőinek.
Sokáig járókerettel közlekedett, és nehezen viselte, hogy nem tudott ugyanúgy dolgozni, mint korábban.
Amikor végre lekerült a lábáról a gipsz, pezsgővel ünnepelte, hogy ismét közelebb került régi életéhez.
A szabadúszóként dolgozó műsorvezető több helyről is azt az ígéretet kapta, hogy gyógyulása után folytathatja a munkát.
Éppen ezért komoly meglepetésként érte, amikor az egyik állandó megbízásával kapcsolatban egészen más helyzet bontakozott ki.
Szily tíz évadon keresztül vezette a Femina Klub beszélgetéseit.
Azt mondja, szakmai kritikát gyakorlatilag soha nem kapott.
„Tíz évadon át vezettem a Femina Klub beszélgetéseit. Szakmailag csak dicséretet kaptam minden egyes alkalommal. Kritikát – akár építőt – soha.”
A júniusi évadzárón még járókerettel is vállalta a munkát.
Az alkalom végén nagy virágcsokorral köszönték meg neki az addigi szereplését.
Közben azt is közölték vele, hogy ősszel némi változtatást terveznek.
A terv szerint bizonyos beszélgetéseket a főszerkesztő vezetett volna.
Szily úgy értette, ennek az a célja, hogy a program kevésbé kapcsolódjon kizárólag az ő nevéhez, miközben a főszerkesztő személyes jelenlétét is erősítik.
Ezt nem feltétlenül tartotta jó ötletnek.
„Hát nem mondom, hogy egyetértettem ezzel a gondolattal – mi a gond egy jól működő és ismert eseménysorozattal?!”
Ennek ellenére elfogadta a döntést.
A valódi meglepetés később érte.
Követői egyre többször kérdezték tőle, miért nem ő vezeti majd a novemberi alkalmat.
Szily először azt feltételezte, hogy a korábban említett változtatásról van szó, és a főszerkesztő ül majd a helyére.
Nem ez történt.
„De! A napokban egyre többen írtátok nekem, hogy miért nem én leszek novemberben. Gondoltam, tán a főszerkesztő jön… Hát nem!”
A legfájóbb pont számára az volt, hogy közvetlenül senki nem értesítette.
„Nekem senki sem szólt tíz év sikeres közös munka után, hogy ‘színesíteni’ akarják a kérdezők névsorát.”
Végül saját közönségétől tudta meg, hogy más műsorvezetőt terveznek a következő alkalomra.
„Én tőletek tudtam meg, hogy más vezeti a következő eseményt.”
A név, amely előkerült, Peller Marianné volt.
Szily eredeti bejegyzésében ezt még meg is nevezte, később azonban törölte a részt.
Ennek oka az volt, hogy Peller Mariann személyesen felhívta.
Szily azonban előtte még megkereste a saját kapcsolattartóját is.
Azt mondta, feldúltan telefonált.
A másik fél állítólag azzal magyarázta a helyzetet, hogy egyszerűen elfelejtette értesíteni.
„Szánta-bánta, hogy ‘szétszórtságában elfelejtett engem értesíteni’.”
Szily erre röviden és beszédesen reagált:
„Aha…”
A beszélgetés során azt is felajánlották neki, hogy januárban ismét vezethessen egy klubeseményt.
Ő azonban ezt már nem akarta elfogadni.
„Na erre azt mondtam, hogy nem kérem!”
Szily számára ugyanis ekkor már nem egyetlen munkáról szólt a konfliktus.
Sokkal inkább arról, hogyan bántak vele emberileg tíz év együttműködés után.
„Ez az egész eljárásbeli, emberi, viselkedési és méltóságbeli kérdés.”
A vezetői stílust is szóvá tette.
„No, meg a vezető stílusáé is.”
Ezután következett bejegyzésének egyik legerősebb része.
„Én így ezt és ebben a formában nem fogadom el, annyira méltatlannak és otrombának érzem!”
A tíz év munkáját ugyanakkor nem akarja semmissé tenni.
„A szép és tartalmas tíz évad emlékét megőrzöm.”
A történtekből viszont levonja a következtetéseket.
„A tanulságokat viszont levonom.”
És nem próbálta elrejteni, hogy az egész helyzet nagyon rosszul esett neki.
„Csalódottságomat nem tagadom.”
A bejegyzés alatt gyorsan megjelentek az együttérző hozzászólások.
Sokan egyetértettek vele abban, hogy egy ilyen hosszú együttműködés után legalább személyesen kellett volna tájékoztatni.
Mások viszont Peller Mariannt kezdték hibáztatni.
Volt, aki azt írta, szerinte Mariannnak eleve nem kellett volna elfogadnia a felkérést.
Egy másik hozzászóló azt vetette fel, hogy ha Peller valóban korrekt kolléga, akkor felhívta volna Szilyt.
Csakhogy időközben pontosan ez történt.
Szily Nóra hamarosan maga tisztázta a helyzetet.
Peller Mariann ugyanis elolvasta a bejegyzését, majd telefonon kereste meg.
A beszélgetés után Szily már egyértelműen kolléganője védelmére kelt.
„Most hívott, és nem fog beülni!”
Azt is hozzátette, hogy információi szerint Mariannt sem megfelelően tájékoztatták arról, milyen előzmények vannak a felkérés mögött.
„Őt sem informálták méltóképpen…”
Szily ezek után azt írta, hogy Peller Mariann korrektül járt el.
Így az eredeti konfliktus fókusza is megváltozott.
A műsorvezető csalódottsága nem Pellernek szólt, hanem annak, ahogyan az egész változtatást kezelték.
Szily számára különösen érzékeny időszakban történt mindez.
Három hónapos kényszerszünet után éppen arra készült, hogy visszatérjen a munkába és újra felvegye korábbi ritmusát.
Ehhez képest egy olyan feladat elvesztéséről szerzett tudomást, amelyet egy évtizeden keresztül saját szakmai életének stabil pontjaként kezelt.
Most viszont úgy döntött, a januári felajánlást sem fogadja el.
Nem azért, mert nem szeretné továbbra is vezetni ezeket a beszélgetéseket.
Hanem azért, mert úgy érzi, az eljárás módja után már nem tudna úgy visszaülni ugyanabba a székbe, mintha semmi nem történt volna.
Peller Mariann pedig végül szintén kiszállt a helyzetből.
Így a történet végére a két műsorvezető között nem konfliktus, hanem éppen ellenkezőleg: tisztázás és kollegiális gesztus alakult ki.
A keserűség viszont Szily Nórában megmaradt.
Tíz év után nem azt fájlalta leginkább, hogy változtatni akartak a műsoron.
Hanem azt, hogy erről neki senki nem szólt időben.
